Bizonyítékok magánnyomozóknak és OSINT-elemzőknek

Kinek szól ez az oldal

Mind a négy csoportban ugyanaz a közös nevező: a találatnak ki kell bírnia, hogy valaki szét akarja szedni.

A 155. pont a csomag fájljaira lebontva

A 155. pont nyolc kategóriát sorol fel, amelyeket a gyűjtés pillanatában rögzíteni kell. Alább minden kategória mellé odakerül a ProofSnap csomag konkrét fájlja. Ahol az eszköz nem fed le teljesen egy kategóriát, ott ez nyíltan szerepel: egy nyomozónak fontosabb ismerni a határt, mint ígéretet hallani.

1. 1. A céloldal címe (az a) alpont)

   A teljes cím a metadata.json fájlba, az evidence.pdf jelentésbe, a chain_of_custody.json bizonyítási láncba és a manifesztbe kerül. A címet egyszer írja le a program, a rögzítés pillanatában, és ezután a hash védi a többi fájllal együtt, tehát a cím utólag nem cserélhető ki anélkül, hogy az aláírás sérülne.

2. 2. HTML-forráskód (a b) alpont)

   A page.html fájl az oldal jelölőnyelvi kódját menti a beágyazott stílusokkal együtt. A protokoll maga is kiemeli, hogy a forráskód sokkal többet tartalmaz, mint az oldal látható része, és hozzájárul a gyűjtött anyag hitelesítéséhez. Itt vannak a bejegyzésazonosítók, az időattribútumok és a technikai jelölések, és ezek közül semmi nem szerepel egy képen.

3. 3. A teljes oldal képe dátummal és időponttal (a c) alpont)

   A screenshot.jpeg úgy készül, hogy a program végiggörgeti az oldalt, és a részeket összefűzi, nem pedig egyetlen képernyőképet készít. Ha az oldal hosszabb, mint a megengedett képfelület, a csonkolást nem rejti el a program: külön jelenik meg a bizonyítási láncban, a rögzítés teljességére vonatkozó adatként. A dátum és az időpont a szinkronizált időből származik, nem a gép saját órájából.

4. 4. Beágyazott médiafájlok (a d) alpont), részben lefedve

   Itt húzódik az őszinte határ. A ProofSnap menti az oldal jelölőnyelvi kódját és a képek jegyzékét a címükkel és a szervertől kapott válaszfejlécekkel (Last-Modified, ETag), de nem tölti le külön fájlként az egyes videókat. Ha maga a videofelvétel a bizonyítás tárgya, töltsd le külön, és rögzítsd a videót tartalmazó oldalt önálló objektumként a nyomozásban.

5. 5. Beágyazott metaadatok (az e) alpont)

   A metadata.json fájl összefogja az operációs rendszert és a böngészőt, a hivatkozó oldalt, a TLS-kapcsolat paramétereit, a hálózati adatokat, a képjegyzéket, valamint az EXIF-metaadatok és a Content Credentials manifesztek kiolvasásának eredményét ott, ahol ezek megvannak. A főoldal válaszfejléceit külön rögzíti a program, és a hitelesítési fejléceket, valamint a sütiket a program előtte eltávolítja.

6. 6. Kontextusadatok (az f) alpont)

   A protokoll megköveteli a környezet gyűjtését, ha az az anyag megértéséhez szükséges: a kommenteket, a közzétevőre vonatkozó adatokat és a környező bejegyzéseket. A gyakorlati eljárás az, hogy az egyetlen bejegyzés helyett a teljes oldalt rögzíted a kommentszállal együtt, majd a bejegyzés mögötti profilt önálló rögzítésként. Hosszú láncokhoz a munkamenet módot használd.

7. 7. Gyűjtési adatok (a g) alpont)

   A forensic_log.json napló és a chain_of_custody.json bizonyítási lánc minden műveletet rögzít a saját időpontjával: indulás, időszinkronizálás, a domainnév lekérdezése, a válaszfejlécek kiolvasása, a metaadatok kinyerése, a HTML rögzítése, a képernyőkép, a hash számítása, az aláírás és a csomagolás. Az időt külső időszerverekhez szinkronizálja a program, pontosan úgy, ahogy a g) alpont megköveteli. A gyűjtő személyazonossága a saját fiókodból következik, a leírását pedig te töltöd ki a jelentésben.

8. 8. Hash érték (a h) alpont)

   A manifest.json a csomag minden egyes fájljának SHA-256 hash értékét tartalmazza, a manifest.sig a manifeszt aláírását egy RSA-4096 kulccsal, a publickey.pem pedig az ellenőrzéshez szükséges nyilvános kulcsot. Ezen felül a manifest.json.ots a manifeszt hash értékét a Bitcoin blokklánchoz köti, az eIDAS-t tartalmazó előfizetéseken pedig a manifest.json.tsr fájlban minősített RFC 3161 időbélyeg érkezik.

A forenzikus napló: hash lánc becsületszó helyett

A forensic_log.json fájl a rögzítés minden műveletéhez egy bejegyzést tartalmaz, és a bejegyzések kriptográfiailag kötődnek egymáshoz. Minden bejegyzés hordozza az előző bejegyzés hash értékét és egy halmozott hash értéket, az első bejegyzés pedig egy véletlen értékhez, az ügy bizonyíték-azonosítójához és a kiegészítő verziószámához kötődik. Egyetlen bejegyzést sem lehet tehát utólag megváltoztatni anélkül, hogy a lánc utána következő része megtörne.

A konstrukció gyakorlati értelme akkor mutatkozik meg, amikor a csomag szakértőhöz kerül. Egy közönséges napló a gyűjtő állítása arról, hogy mit tett. Egy hash lánccal ellátott napló ellenőrizhető állítás: a szakértő újraszámolja a láncot, és látja, hogy a műveletek sorrendje és tartalma a rögzítés után nem változott. Mellette ott van a forensic_log_summary.txt, ugyanannak a naplónak a szöveges összefoglalója azoknak, akik ügyiratot olvasnak, nem JSON-t.

A jogi határ: a gyűjtés jogszerűségéért te felelsz

A ProofSnap rögzítési eszköz, nem engedély. Azt dokumentálja, hogyan és mikor rögzítettél, ami egyébként segít is bizonyítani, hogy nyilvánosan elérhető tartalomról volt szó, de nem teszi jogszerűvé azt, ami egyébként nem az. Magyarországon a keret nagyjából a következő.

A magánnyomozói tevékenység engedélyhez kötött. A személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló 2005. évi CXXXIII. törvény szerint a tevékenység a rendőrség által kiadott működési engedély és a szakmai kamarai regisztráció birtokában végezhető. A törvény szerint a magánnyomozó a szerződéses kötelezettsége keretei között, az adatvédelmi és személyiségi jogi szabályok betartásával készíthet és használhat fel kép- és hangfelvételt.

A büntetőjogi tényállások közel vannak. A Btk. 422. §-a szerinti tiltott adatszerzés körébe tartozik többek között az információs rendszerben tárolt adathoz való jogosulatlan hozzáférés és a technikai eszközzel történő rögzítés, a Btk. 219. §-a pedig a személyes adattal visszaélést rendeli büntetni. Egy zárt csoportba való bejutás hamis profillal, egy jelszóval védett felület megnyitása más belépési adataival vagy egy magánbeszélgetés rögzítése olyan lépések, amelyeknél a technikai kivitelezhetőség és a jogszerűség két külön kérdés.

Az adatvédelmi jog akkor is él, ha az adat nyilvános. A GDPR és az információs önrendelkezési jogról szóló 2011. évi CXII. törvény alkalmazandó akkor is, ha a személyes adatot valaki maga tette közzé. A jogalap, a célhoz kötöttség, az adattakarékosság és a megőrzési idő ugyanúgy vizsgálandó. Egy bizonyítékcsomagnak ebben az összefüggésben van egy előnye is: dokumentálja, hogy pontosan mit és mikor gyűjtöttél, tehát az adatkezelés terjedelme utólag is igazolható.

A perben a jogellenes megszerzésnek külön ára van: Pp. 269. §. Ez a szabály dönti el, mi történik a találatoddal, ha az ellenérdekű fél a megszerzés módját támadja. A 269. § (1) bekezdés a) pontja abszolút kizárási ok: az élethez és testi épséghez való jog megsértésével vagy fenyegetésével megszerzett bizonyítási eszköz semmilyen körülmények között nem használható fel. Ha abszolút kizárási ok nem áll fenn, a bíróság mérlegelési jogkörében dönt a jogellenesen, jellemzően személyiségi jog megsértésével megszerzett bizonyíték felhasználhatóságáról, és kivételesen veheti csak figyelembe, elsősorban akkor, ha az adott tény másként nem bizonyítható. A gyakorlati következtetés egy nyomozó számára: a mérlegeléshez a bíróságnak látnia kell, hogyan gyűjtöttél, és ezt pontosan a bizonyítási lánc és a forenzikus napló dokumentálja.

Amit ebből érdemes elvinni: a ProofSnap a saját böngésződ saját munkamenetében dolgozik, tehát azt látja, amit te látsz. Nem kerüli meg a bejelentkezést, nem tör fel fiókot, és nem tárol jelszavakat. Hogy egy adott fiókkal jogszerűen léptél-e be, és hogy a megszerzés módja jogszerű-e, az a te döntésed és a te felelősséged. Ez az oldal technikai tájékoztatás, nem jogi tanácsadás.

Amit a ProofSnap nem csinál, és miért nem Berkeley-tanúsítvány a csomag

A Berkeley Protokoll módszertani útmutató, nem tanúsítási rendszer. Nem létezik olyan szervezet, amely Berkeley-megfelelőségi igazolást adna ki, tehát ilyet a ProofSnap sem ad. Amit állítunk, az ellenőrizhető: a 155. pont nyolc kategóriájából a csomag hetet fed le konkrét fájlokkal, a beágyazott médiafájlokat pedig részben. A többi korlát a következő.

• Nem hozza vissza a törölt tartalmat

  A rögzítés arra terjed ki, ami a rögzítés pillanatában megvan. Egy már törölt bejegyzést a ProofSnap nem állít vissza. A meglévő fájljaid és a régi képernyőképek fájlként hitelesíthetők, de ez csak azt mutatja meg, hogy a fájl a hitelesítés óta nem változott, azt nem, hogy az eredeti tartalom valódi volt.

• Nem azonosítja a szerzőt

  A csomag azt mutatja meg, hogy pontosan ez a tartalom pontosan ezen a címen pontosan ekkor megvolt. Nem mondja meg, ki írta, kihez tartozik a profil, és hogy a profil mögötti személy az-e, akinek mondja magát. A szerzőség önálló bizonyítási téma, és a te elemzésed része.

• Nem szakértői vélemény

  A bizonyítási jelentés strukturált leírás arról, mit rögzítettek és hogyan. Nem tartalmaz szakmai értékelést és nem foglal állást felelősségről. Az értékelés a te jelentésedbe tartozik, és igazságügyi szakértői véleményt sem helyettesít.

• Nem tölti le a videókat önálló fájlként

  Ez a 155. pont d) alpontjának a határa. A képek jegyzéke a válaszfejlécekkel megvan, a videó mint önálló fájl nincs. Ha maga a videó a bizonyítás tárgya, azt külön kell beszerezni és külön kell hitelesíteni fájlként.

• Nem anonimizál és nem rejt el téged

  A rögzítés a saját böngésződből, a saját hálózatodról történik. A ProofSnap nem VPN, nem proxy, és nem takarja el az operatív biztonságot érintő nyomokat. Ha a nyomozás megkívánja, azt a réteget neked kell hozzátenned.