Bizonyítékok újságíróknak és szerkesztőségeknek

Sajtó-helyreigazítás: harminc nap, és a bizonyítás a kérelmezőn

A sajtó-helyreigazítás az a magyar eljárás, amelyben a rögzítés hiánya a leggyorsabban bosszulja meg magát, mégpedig mindkét oldalon. A sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló 2010. évi CIV. törvény (Smtv.) 12. §-a alapján az, akiről a médiatartalom valótlan tényt állított vagy híresztelt, illetve valós tényeket hamis színben tüntetett fel, helyreigazítást követelhet. A kérelmet a közléstől számított harminc napon belül kell előterjeszteni a médiatartalom-szolgáltatónál, és ez a határidő nem hosszabbítható meg.

A szövegből két dolog következik közvetlenül a szerkesztőségre. Az első, hogy a kérelmezőnek pontosan meg kell jelölnie, mely tényállítás valótlan, tehát a vitatott közlés szó szerinti szövege kell hozzá. A második, hogy ugyanez fordítva is igaz: a szerkesztőségnek azt kell tudnia igazolni, mi állt a forrásban a cikk írásának napján. Mindkét irányban ugyanaz a kérdés dől el, és mindkettőt egy időbélyeggel ellátott rögzítés zárja le.

Ha a médiatartalom-szolgáltató a helyreigazítási kötelezettségének nem tesz eleget, a per szabályait a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 495-501. §-ai tartalmazzák. Ez az eljárás rövid határidőkkel dolgozik, ami azt jelenti, hogy a bizonyítékot nem lehet menet közben előteremteni, hanem már az első beadványnál rendelkezésre kell állnia.

Forrásvédelem, pontosan fogalmazva

Az újságírói forrásvédelem magyar alapja az Smtv. 6. §-a, amely az információforrás titokban tartásához való jogot rögzíti, a 2012. évi LXVI. törvény pedig beépítette a tanúvallomás megtagadására vonatkozó eljárási szabályokat a büntető, polgári, közigazgatási és szabálysértési eljárásjogba. Ez jogi védelem, nem technikai, és a ProofSnap nem is állítja, hogy bármit hozzátenne.

Amit technikai szinten mondani lehet, az három konkrét dolog. Először: a rögzítés a saját gépeden fut, a csomag a saját lemezeden marad, és a rögzítés során az oldal tartalma nem kerül fel feldolgozás céljából a ProofSnap szervereire. Másodszor: nem jön létre nyilvános bejegyzés arról, hogy valaki egy adott időpontban egy adott címet mentett, szemben egy nyilvános archiváló szolgáltatással, ahol a mentés ténye maga is nyilvános adat, tehát egy készülő téma nyoma lehet. Harmadszor: a csomag ellenőrzése is helyben történik, akár a böngészőben, akár a benne lévő szkriptekkel, tehát az ellenőrzés sem hagy nyomot nálunk.

Ami viszont a szerkesztőség dolga marad: ha a rögzített oldal olyan adatot tartalmaz, amely a forrás azonosítására alkalmas, például egy zárt csoport tagságát, egy profilnevet vagy egy üzenetváltást, akkor a csomagot ugyanolyan gonddal kell kezelni, mint bármely más forrásvédelem alá eső anyagot. A ProofSnap nem anonimizál, és nem szűri ki az ilyen adatot.

Egy technikai részlet, ami ide tartozik: a rögzítés a válaszfejlécekből eltávolítja a hitelesítési fejléceket és a sütiket, tehát a csomagba nem kerül bele a saját munkameneted azonosítója. Ez nem forrásvédelem, hanem alapvető higiénia, de fontos, ha a csomagot később átadják.

1. 1

   Rögzíts, mielőtt bárkit megkeresel

   A bejegyzést a kommentszállal, a bejegyzés mögötti profilt, a cégadatokat és minden olyan oldalt, amelyre a cikk hivatkozik. A megkeresés az a pillanat, amikor az érintett megtudja, hogy a téma készül, és onnantól a törlés órák kérdése.

2. 2

   Rögzítsd a bejelentkezett és a kijelentkezett nézetet is

   Ugyanaz a profil vagy bejegyzés más tartalmat mutat bejelentkezve és anélkül, és pontosan erre fog hivatkozni az, aki vitatja az anyagot. Két rögzítés két percbe kerül, és utólag nem pótolható. A bejelentkezés mögötti tartalom is rögzíthető, mert a kiegészítő a saját munkamenetedben dolgozik.

3. 3

   Hivatkozási láncokhoz használd a munkamenet módot

   Ha a téma több lapon átívelő láncot követ, például cégadatokból pályázati oldalra és onnan egy közösségi profilra, a munkamenet mód az egész folyamatot egyetlen csomagban tartja. Minden meglátogatott lap külön mappát kap a csomagon belül, saját képernyőképpel, HTML-forrással és metaadatokkal.

4. 4

   A ZIP-et változatlanul tedd a cikk mappájába

   A ZIP a lezárt eredeti, és pontosan úgy kell megőrizni, ahogy megérkezett. Ne csomagold ki és ne csomagold újra, mert bármelyik fájl megváltoztatása töri a manifeszt aláírását. A szerkesztőségi rendszerben érdemes a cikkhez kötni, a rögzítő nevével és az időponttal együtt.

5. 5

   Ha jogi kérdés érkezik, kínáld fel az ellenőrzés lehetőségét

   A ZIP változatlanul továbbadható a jogi képviselőnek vagy a másik félnek, és mellé megadható a Bizalmi ellenőrző címe, vagy a csomagban lévő ellenőrző szkriptek. A hitelességről szóló vita ezzel általában lezárul, mielőtt elkezdődne.

Amit nem ígérünk

Egy szerkesztőségnek a korlátok ismerete többet ér, mint egy jól hangzó ígéret, mert a korlátra a jogi képviselő úgyis rákérdez.

• Nem hozza vissza a törölt tartalmat

  A rögzítés arra terjed ki, ami a rögzítés pillanatában megvan. Egy már törölt bejegyzést a ProofSnap nem állít vissza. A szerkesztőség régi képernyőképei fájlként hitelesíthetők, de ez csak azt mutatja meg, hogy a fájl a hitelesítés óta nem változott, azt nem, hogy az eredeti tartalom valódi volt.

• Nem igazolja, hogy a tartalom igaz

  A rögzítés azt mutatja meg, hogy pontosan ez a tartalom pontosan ezen a címen pontosan ekkor megvolt. Nem mondja meg, hogy az abban szereplő állítás helytálló-e, és nem helyettesíti a tényellenőrzést.

• Nem azonosítja a szerzőt

  Nem mondja meg, ki írta a bejegyzést, kihez tartozik a profil, és hogy a profil mögötti személy az-e, akinek mondja magát. A szerzőség bizonyítása önálló újságírói és jogi feladat.

• Nem forrásvédelmi eszköz

  A rögzítés helyben fut és nem hoz létre nyilvános nyomot, de a forrásvédelem jogi kategória. Ha a csomag a forrás azonosítására alkalmas adatot tartalmaz, azt a szerkesztőségnek ugyanúgy kell kezelnie, mint bármely más ilyen anyagot.

• Nem jogi tanácsadás

  Ez az oldal a technikai működést írja le, és a hivatkozott jogszabályokat a saját szövegükkel együtt megjelöli, hogy ellenőrizhetők legyenek. Konkrét ügyben a szerkesztőség jogi képviselője dönt, nem egy szoftver leírása.